Hobo, Vadászat című albumán hangzik fel egy közjáték keretében a felkiáltás, mikor a vadászok a gazdag zsákmánnyal visszatérnek: Gyerünk a kastélyba! Esztergomban pedig egyre népszerűbb a mondás: menj a sasba! Na nem arrakell gondolni, hogy a kultúra helyi színvonala itt egyszerűen kiölte az emberekből a „menj a franca” típusú vagy menj a ….ba (szabadon behelyettesíthető) mondatokat, és helyette mindenki már csak e ragadozófaj nevét említi. A Fekete Sas ugyanis egyike a város néhány népi menzájának, véleményem szerint azonban a legjobb mindközül.
A főút mellett, szinte észrevétlenül bújik meg egy fa árnyékában az étterem - féle. Azért féle, mert bent csak 1 asztal van, de cserébe számos magas bárszék közül választatunk és könyökölhetünk a keskeny pulton. Nyáron további két asztalt installálnak a fa mellé. Egy megrakott tálcával kilépni a járdára azonban fokozott óvatosságot igényel, a fa ugyanis nem egy kertben, hanem a közterületen áll. Ebből is látszik tán, hogy itt nem fehérruhás emberek szolgálnak ki minket, hanem mi magunkat. Egyértelműen menza, de csak jellegében. A választék bő, bár meglehetősen állandó néhány változóval. Levesek, főzelékek, egytálételek, saláták, italok, x és y. A beltér egyszerű, de klímás és szépen rendben tartott.
A pénc, hát igen a pénc már megint. Nos, hiába is minden, fizetni kell. Itt nem kapunk ötszázé’ menüt. 600-800 az átlag, levessel drágább. Ez abból adódik, hogy az árak köret nélkül értendők, így egy rántott sajt 320ért meg a sült krumpli szintén 300ért már kicsit soknak tűnik, főleg ha hozzá vesszük, hogy a sajt 2 db kis háromszöget foglal magában. Így tudott megesni velem, hogy egy napon „Valami lazát ennék!” felkiáltással rendeltem meg a sajtomat, gondolván ma a pénztárcámat is kímélem. Aztán kiderült, az áfonyalekváros csoda drágább volt, mint egy un. egytálétel előző nap, resztelt máj, ha jól emlékszem.
Az egyedüli szép ebben az, hogy bármily sokat is fizetünk a fiatalabb kiszolgáló lány olyan zavarba ejtő kedvességgel, szinte könyörgéssel esd félpénzem után (kb. valahogy így: hétszázhúszforintot kérek széépeeeen), hogy komolyan mondom: fontolóra vettem kikérjem-e magamnak, hisz ebben a kapitalista - globalista világban igen is tessék keményebben követelőzni!
No comments:
Post a Comment